Hogyan ösztönöznéd életmódváltásra azokat, akiknek évről évre növekszik az esélye arra, hogy rákosak legyenek? Mit ajánlanál, hogy csökkenjen a kockázat? Íme, itt vannak a válaszok és a lehetőség egy videópályázat keretében!
Tudtad, hogy, aki dohányzik, elhízott, nem sportol, helytelenül táplálkozik vagy esetleg stresszes, annak évről évre nagyobb az esélye arra, hogy rákos legyen?
Ismersz olyasvalakit a családodban, környezetedben, akire ráillenek a fentiek?
Mit mondanál neki? Hogyan ösztönöznéd életmódváltásra?
Most van öt perced. Mondd el, filmezd le, hogyan és min érdemes változtatni, hogy a rák kockázata a minimálisra csökkenjen. A filmekhez nincs műfaji megkötöttség, lehet fikciós vagy dokumentum, az alkotások legfeljebb 5 percesek lehetnek. Maximum 4 fős csapatok jelentkezését várjuk, ha részt vennél egyedül vagy csapattal küldj e-mailt a videopalyazat@egeszseg.hu címre. A válaszlevelünkben sok hasznos információt kapsz majd a rákbetegségről, a megelőzésről, a rák kockázatának a csökkentéséről.
A kész filmet küldd el március 25-ig fájlküldővel a videopalyzat@egeszseg.hu címre, a tárgyba írd bele a filmed címét.
A filmeket szakmai zsűri és a közönség értékeli. A két nyertes az Adidas Magyarország sportcsomagját kapja ajándékba. A filmekre 2015. március 28. és 2015. április 8. között lehet szavazni a pályázat hivatalos Facebook oldalán.
A pályázatot az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal közösen a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt együttműködésével és az Adidas Magyarország támogatásával írja ki.
Hogyan csökkenthető a rák kialakulásának kockázata?
1. Élj dohányfüst-mentesen!
A dohányzás káros hatásai:
A dohányzás egészségkárosító hatásai szerteágazóak. Dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív és érrendszerei megbetegedések (például a magasvérnyomás, az érelmeszesedés, a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi érelzáródás), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi daganatok, gégerák, nyelőcsőrák és hólyagrák) és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (továbbiakban: COPD) kockázata. Szerepet játszik a dohányzás a csontritkulás, a szürke hályog, a macula lutea (sárgafolt) degeneráció kialakulásában is. A dohányzás jelentős szövődménye a termékenység csökkenése és az impotencia. A várandós anyák dohányzása nemcsak az anya, hanem a magzat egészségét, életkilátásait is rontja.
A dohánytermékből származó füst kétharmadát nem is a dohányos nem szívja be. A füst egyenesen a környezetbe kerül, ahol a nemdohányzók szervezetét (passzív dohányosok) ugyanúgy károsítja, mint a dohányzókét. Ma már bizonyított, hogy a passzív dohányzás is okozhat tüdőrákot, szív-érrendszeri betegségeket. A passzív dohányzás hatására véralvadási zavarok jelentkezhetnek és tönkremehet az erek rugalmassága.
Leszokás:
A dohányzás abbahagyása már 24 órával később érezteti jótékony hatását, ekkor már megkezdődik a hörgők regenerációja. A leszokást követően változó mértékben és más-más idő elteltével, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. 72 óra elteltével érezhetően könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már egy év elteltével feleződik, és öt év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje öt év és tíz-tizenöt év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát.
Mit tehetsz, ha valaki hozzád fordul segítségért, mert szeretne leszokni a dohányzásról? Könnyen előfordulhat, hogy valamelyik családtagod, például a szüleid dohányoznak. Próbáld őket meggyőzni arról, hogy akár sok év, évtized dohányzás után is van lehetőség a leszokásra és az mindenképpen előnyökkel jár. A másik fontos dolog, hogy mutass példát! Ha te magad is füstölögsz, nehéz lesz kisebb testvéreidet, barátaidat meggyőzni arról, hogy ezt ne tegyék.
További információk:
Ingyenesen hívható leszokási telefonos szolgáltatás: 06-80-44-20-44
2. Tartsd egészségesen a súlyod!
Testtömeg:
A túlzott energiabevitel a daganatok kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Természetesen az energiabevitel (étkezés) nem lehet a fizikai aktivitástól külön választani. A két életmódelem összhangja nagyon fontos, hiszen a fokozott fizikai aktivitásnak, például a sportnak nagyobb az energiaigénye, de a nagyobb energiabevitel csak bizonyos szintig és ideig folytatódhat, kompenzálható fizikai aktivitással. A szervezet tényleges energiaigénye függ a nemtől, öröklött adottságoktól, életmódtól (táplálkozás, fizikai aktivitás, lelki egészség). Törekedjünk arra, hogy a mért testsúly, a testtömeg-index (BMI) illetve derék-körfogat értéke (testösszetételi paraméterei) normális, optimális tartományban legyen. A normál testtömeg elérése és megtartása érdekében érdemes csökkenti mennyiség és gyakoriság szempontjából a magas zsír és cukortartalmú ételek, italok fogyasztását, ide sorolva a cukros üdítőitalokat is.
3. Mozogj minden nap, ne ülj sokat!
A legfrissebb felmérések szerint a rendszeres mozgás hiánya, az ülő életmód közvetve legalább annyi egészségkárosodást és halálozást okoz, mint a legismertebb halálokok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések, diabétesz, stb.
Az elmúlt évtizedekben a modernizálódás egyik hatására az emberek elkényelmesedtek. Ennek legszembeötlőbb tünete a túlsúly, rosszabb esetben a súlyos elhízás. Ez alaposan csökkenti edzettségi állapotot és ellenálló képességet, így könnyen vezethet akár súlyos betegségek kialakulásához.
Bár a kényelmességből kilépni nem könnyű, némi akaraterővel, kitartással és néhány egyszerű változtatással rövid idő alatt eredményeket lehet elérni és motivációt szerezni a folytatáshoz, a heti legalább háromszori sportoláshoz.
Munkába, iskolába menet vagy bevásárláskor érdemes minél többet gyalog megtenni, 1-2 megállóra egyébként sem érdemes felszállni a buszra, villamosra. A rokonokkal, barátokkal szervezett közös programok között rendszeresen legyen kirándulás vagy séta a városban. Néhány emeletért nem érdemes liftbe szállni, a lépcsőzés erősíti a keringési rendszert.
A rendszeres mozgás nem csak a fizikai állapotnak, a fittségnek tesz jót vagy a betegségek elkerülésében segít, hanem remek kikapcsolódás és jókedv forrása is lehet.
4. Egyél sok zöldséget, gyümölcsöt és magvakat!
Az élelmi rostok daganat megelőző hatása bizonyított. A rostok a felületükön megköthetnek rákkeltő molekulákat. A rostok miatt széklet mennyisége megnövekszik, ezért a bélmozgás felgyorsul, a széklet kevesebb időt tölt a vastagbélben, így rövidül a rákkeltő anyagokkal szembeni kitettség ideje. A legnagyobb élelmi rost források a zöldségek, gyümölcsök, teljes őrlésű gabonafélék, illetve a hüvelyesek. Számos növényi eredetű anyag kifejezetten daganatellenes, vagy daganatmegelőző hatású. Például: karotinoidok – sárgarépa; fenol savak – bogyós gyümölcsök; flavonoidok – vöröshagyma; glukozinolátopk – brokkoli és más keresztesvirágzatúak stb.
5. Tartózkodj a kalóriadús ételektől, cukros ételektől!
típusú zsírsavak eltérő hatást fejtenek ki. A telítetett zsírsavaknak – zömében állati eredetű zsírok, de a kókusznak, illetve pálmazsírnak is jelentős a telített zsírsavtartalma – kockázatemelő hatása van. Viszont a telítetlen zsírsavaknak, illetve a telítetlen zsírsavak – omega 6 és omega 3 – megfelelő arányának védő hatása van. Ennek érdekében érdemes növelni az omega 3-ban gazdag élelmiszerek fogyasztását, ilyenek például tengeri halak (lazac, hering, tonhal, tőkehal, lepényhal, makréla), a hazai halfélék (a busa, pisztráng, kecsege), egyes növényi olajok és az olajos magvak (lenmagolaj, repceolaj, dióolaj, dió, mandula, tökmag).
6. Óvatosan a vörös húsokkal, a sós ételekkel!
Húsok:
Elsősorban a vörös húsok fogyasztása (sertés, marha, bárány, kecske) és több daganat kockázata között egyértelmű, pozitív összefüggés van (legerősebb a vastag- és végbéldaganatokra vonatkozóan). Ez több tényezőből adódik, többek közt nagy zsír-, illetve telített zsírtartalomból, a húskészítményekben található nitrát-tartalomból, illetve a mioglobin* koncentrációból. A vörös és fehér húsok (szárnyasok) közötti különbség elsősorban az eltérő zsírtartalomban, zsírsavösszetételben, illetve a vörös húsokban lévő nagyobb mioglobinkoncentrációban rejlik.
*A húsok színéért a bennük lévő mioglobin, egy izmot felépítő fehérje a felelős. A vörös húsok vastartalma jelentős, és ez igaz magára a mioglobinra is. A vöröshús speciális kötésben levő vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely elősegítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a daganatkeletkezésben játszanak szerepet.
Só:
A nagy nátrium bevitel nemcsak a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek rizikóját, hanem egyes daganatok kockázatát is emeli. Több vizsgálat is talált összefüggést az alacsony káliumbevitel (K) és a fokozott daganat rizikó között, tehát a kálium (zömében zöldségekben, gyümölcsökben) bevitelnek védő hatása van. A só bevitel mérsékelhető az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek mellőzésével. Ételkészítésnél a megszokottnál kisebb mértékű sózás mellett érdemes kihasználni a zöldségfélék, gyümölcsök természetes ízesítő hatását, illetve zöld és száraz fűszerek széles választékát.
7. Kerüld az alkoholfogyasztást!
Az alkohol sejtméreg, károsítja a szerveket, az ideg- és agysejteket, elősegíti a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok kialakulását, véralvadási zavarokhoz, hasnyálmirigy gyulladáshoz, májkárosodáshoz, gyomorfekélyhez, érzészavarhoz, személyiségzavarokhoz, akár szellemi képességek hanyatlásához, férfiaknál a szexuális teljesítő képesség csökkenéséhez, nőknél terhesség esetén fejlődési rendellenességgel születendő gyermekhez is vezethet. Az alkoholfogyasztás nagy rizikója a függőség kialakulása. A rendszeres alkoholfogyasztás pedig alkoholfüggőséghez vezethet.
Az ajak-, szájüregi- és garatrák keletkezésében az alkoholfogyasztás és a dohányzás bizonyított kockázati tényező, ahogyan a nyelőcső daganatos megbetegedései esetében szintén az alkohol-fogyasztás (különösen a tömény italoké) az egyik legfontosabb oki tényező. De ebben a betegségtípusban is ismert a dohányzás szerepe. A máj és májon belüli epeutak rosszindulatú megbetegedéseinek hátterében a leggyakoribb ok az alkoholos májcirrózis, illetve a vírusos májgyulladás (B és C) miatt kialakuló májzsugor. Hazánkban a magas májrák halálozás elsősorban az alkoholfogyasztás következménye. De a hasnyálmirigy-daganatoknak is oki tényezője a túlzott alkohol-fogyasztás. Az emlőrák kockázati tényezői között az alkohol-fogyasztás is szerepel. Nem könnyű ugyanakkor az alkohol szerepét pontosan azonosítani, számos más tényező (pl. szülések időpontja, szoptatás, családi halmozódás stb.) szintén kockázati tényezője az emlőráknak.
8. A napozással legyél óvatos!
A napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb ok a melanoma kialakulásban. A melanoma a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatos betegség. Az anyajegyek vizsgálatakor az úgynevezett „ABCD” szabály segít felismerni a melanómát.
- A – Asymmetry (aszimmetria): nem kerek vagy ovális
- B – Border (határ): szabálytalan vagy nem éles
- C – Colour (szín): nem egyenletes szín
- D – Diameter (átmérő): 5 mm-nél nagyobb
Ha változik az anyajegy színe, mérete, alakja, felülete, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni!
A bőrrák kockázata nagyobb azoknál, akiknek több alkalommal volt napégése különösen gyermek és ifjúkorban. A rosszindulatú bőrdaganat nagyobb eséllyel alakulhat ki azoknál, akik túlzásba viszik a szoláriumozást, hasonló betegség már volt a családban, akiknek világos, könnyen leégő, nem vagy alig barnuló bőrük, világos vagy vörös a hajuk, szeplősek. Kockázatot jelent a nagyszámú festékes anyajegy, amelyek különböző formájúak és méretűek, esetleg több színt tartalmaznak, és a felnőtt korra 2 centiméteresnél nagyobbra növő veleszületett anyajegy is.
A megelőzés érdekében nem szabad napozni 11 és 15 óra között, a leégéstől védő öltözetet érdemes használni (sapkát és napszemüveget is), 15-ösnél magasabb faktorszámú naptejjel kell a bőrt bekenni - akár télen is! Akinek sok anyajegye van, vagy nagyon fehér a bőre, használjon minél magasabb faktorszámú naptejet! Rendszeresen vizsgálni kell az anyajegyek állapotát! Évente egyszer hasznos bőrgyógyászati szűrésre menni.
9. Tartsd be a munkabiztonsági szabályokat!
A legújabb becslések szerint a majdnem minden tízedik daganatos megbetegedés mögött valamilyen foglalkozási ártalom következményeke lehet. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések túlnyomó többségéért kémiai anyagok, kisebb részéért fizikai behatás – ionizáló sugárzás – és biológiai kóroki tényezők, továbbá bizonyos rákkeltő hatású munkakörülmények felelősek. A foglalkozási eredetű rosszindulatú daganatos betegségek többsége tüdő, húgyhólyag, bőr, vérképző szervek megbetegedésével jár. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedéseket a munkavédelmi előírások betartásával meg lehet előzni. Meg kell határozni a határértékeket, ha van rákkeltő tényező annak a kockázatát meg kell szüntetni, kicserélni más módszerre, vagy be kell tiltani, amennyiben ez nem lehetséges akkor minimálisra kell csökkenteni a káros hatás kifejeződésének kockázatát.
10. Az anyatej véd, szoptass, ameddig csak tudsz!
Kutatások bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a szoptatás csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ennek a pontos oka egyelőre nem ismert, valószínűleg a szoptatás változtat az emlő sejtjein és ellenállóbbá teszi azokat az emlőrákhoz vezető folyamatokkal szemben. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a BRCA1 gén mutációját hordozó nőknél jelentősen csökken az emlőrák kockázata, ha legalább 12 hónapig szoptatással táplálják gyermeküket.
11. A gyerekek kapják meg a szükésges védőoltásokat!
HPV elleni védőoltás:
A méhnyakrákot a HPV (humán papillomavírus) rákkeltő típusai okozzák. A méhnyak a méh legalsó része, daganatos megbetegedése a méhnyakrák. A méhnyak hámján képződő daganatsejtek rövid idő alatt szétterjedhetnek a szervezet más részeibe is. Évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak Magyarországon. A méhnyakrák a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. A HPV-nek több mint száz típusa ismert. A méhnyakrákot a HPV rákkeltő típusai okozzák.
A vírussal bárki megfertőződhet. A HPV fertőzés alapvetően nemi érintkezéssel terjed. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akiknek több partnere van, illetve gyakorta cserélgeti őket. Az emberek fele, de akár nyolcvan százaléka is átesik valamilyen HPV-fertőzésen és a legtöbbjük nem is tud róla. Az életkor előrehaladtával nagyobb eséllyel válik tartóssá a fertőzés, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő.
A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető:
- HPV elleni védőoltással
- rendszeres méhnyakszűréssel
- felelősségteljes, monogám szexuális élettel
A HPV elleni védőoltás:
- A védőoltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusok által okozott fertőzések kivédésére
- Aki oltásban részesült, már nem fertőződhet meg az oltóanyagban található HPV-típusokkal
- A szexuális élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban adott oltás nyújtja a leghatékonyabb védelmet a HPV-fertőzés ellen, a védettség megszerzéséhez kettő – karba beadott – oltásra van szükség
- A beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg. ezért az oltástól függetlenül is fontos a rendszeres méhnyakszűrés!
Hepatitis B oltás:
A hepatitis B vírus a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.
A hepatitis B fertőzés történhet:
- minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként
- rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével
- kábítószeresek körében közös fecskendő használatával
- tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása
- akupunktúrával
- testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó)
Védőoltás:
Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, ezeket 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Magyarországon 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.
Betegség:
A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.
12. Járj el rendszeresen szűrővizsgálatokra!
Méhnyakszűrés:
A méhnyakszűrés minden nőnek a serdülőkortól kezdve, de legkésőbb 25 éves kortól háromévente mindenképpen ajánlott! A vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára ingyenes. A fájdalommentes vizsgálat során a méhnyakról sejtkenetet vesznek és a levett mintát megvizsgálják. A szűrővizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, a rákmegelőző állapot minél korábbi felismerése.
Az emlőszűrés az asszonyok rendszeres, kétévenként megismételt vizsgálata. Térítésmentesen jogosultak rá a 45 és 65 év közötti nők, valamint életkortól függetlenül azok, akiknek a szakorvos elrendeli. Minden 45-65 év közötti asszony kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Akinek a szűrés eredménye negatív, megnyugodhat, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti az emlőrák veszélye. A nem negatív szűrési eredmény felveti a kicsi, olykor még nem is tapintható emlődaganat valószínűségét. Ennek tisztázása érdekében további szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, az időben megkezdett, szakszerű kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.
Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Minden 10-11. nőből egynél kialakul az emlőrák. Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, ritkábban jelentkezik az úgy nevezett menopauza előtt.
A vastagbélszűrés:
Az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban. A vastagbélrák Magyarországon népegészségügyi méretű probléma, mert évente csaknem 7600 új rákesetet diagnosztizálnak. A daganatos halálokok gyakoriságának sorrendjében a vastag- és végbélrák második helyen áll. A nők halálozása 1999 óta kis mértékben csökken, a férfiak között - mérsékelten bár – tovább emelkedik.
Prosztataszűrés:
Férfiaknál 50 éves kortól ajánlott, évente. Urológus végzi a végbélen keresztül történő vizsgálatot, kiegészítésként esetleg ultrahangot is. Indokolt esetben lehetőség van prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatra. A PSA a prosztatában termelődő fehérje, melynek szintje prosztatabetegségek (jóindulatú megnagyobbodás, prosztatarák) esetén emelkedik. Ezt vérmintából tudják kimutatni.
Szájüregi szűrés:
Kétévente ajánlott, férfiaknak és nőknek egyaránt, egész életen át. A szűrés az ajak és szájüreg megtekintéséből és tapintásos vizsgálatából áll, amelyet háziorvos, fogorvos és foglalkozás egészségügyi orvos végezhet.
Melanoma, bőrgyógyászati szűrés:
20 éves kortól évente, de érzékenyebb, világosabb bőrűeknek, vagy azoknak, akiknek sok anyajegyük van már fiatalabb korban is és félévente javasolt. (Önvizsgálat pedig havonta.) A bőrgyógyász dermatoszkóp segítségével megtekinti az anyajegyeket.
