„VEREM MÉLYÉN” KRÍZIS KLUB

A statisztikai adatok alapján több ember hal meg a világon öngyilkosság következtében, mint a különböző háborúkban és gyilkosságokban együttvéve. Magyarország, mint azt már sokszor hallottuk, vezető helyen áll a statisztikákban. Örvendetes, hogy noha 5. helyen vagyunk az uniós rangsorban az öngyilkosságok számát tekintve, de magunkhoz viszonyítva csökkenő tendenciát mutatnak a számok. Az 50-es évek közepétől a 81-as évek közepéig emelkedő tendencia volt tapasztalható. 1983-ban vetettek véget legtöbben az életüknek, összesen 4911-en. Ekkortól viszont lassú, de jelentős csökkenés észlelhető. Így 2012-ben már „csak”2350 fő vetett véget az életének.

De ez még mindig azt jelenti, hogy 4 óránként valaki önszántából befejezi az életét Magyarországon!

Az öngyilkosság okait keresve nem található egy konkrét ok. Mindig több tényező együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy valaki eljusson az élet eldobásának gondolatához. A genetikai, biológiai tényezők mellett más rizikófaktorok is kellenek egy ilyen tett bekövetkeztéhez. Ezek olyan szociális, családi vagy személyes természetű történések, melyek meggyengíthetik a személy pszichológiai védekezőképességét, és hajlamosabbá tehetik az öngyilkosságra.

Az öngyilkosság rizikófaktorai olyan tényezők, melyek fennállása esetén az öngyilkosság kockázata igen nagy. Ezeket a tényezőket egy hierarchikus rendbe is be tudjuk sorolni.

• elsődleges rizikófaktor: pszichiátriai betegség (különösen a depresszió, alkohol és drogfüggőség), megelőző öngyilkossági szándék, családi előfordulás, öngyilkossági szándék kommunikációja.
• másodlagos rizikótényezők: kora gyermekkori veszteségek (szülő halála, válás), izoláció, vagyis egyedül maradás (válás), súlyos testi betegségek, munkanélküliség, komoly anyagi problémák, súlyos negatív életesemények.
• harmadlagos rizikófaktor: férfi nem, serdülőkor, időskor, és olyan érzékeny időszakok, mint a tavasz, az ősz, a menstruáció előtti időszak, kora délelőtti órák és telihold. Ezek a faktorok önmagukban nem, csak elsődleges és másodlagos veszélyeztető tényezők mellett fokozhatják az öngyilkosság megjelenését.

A veszélyeztető tényezők mellett szerencsére ugyanígy azonosítható a védő tényezők is.

• Ezek között első helyen szerepel a család: szoros, támogató családi kapcsolatok
• Nagyon fontos a pszichés és mentális zavarok hatékony kezelése
• Különböző függőségek –alkohol, drog, viselkedésekkel szembeni függőség- kezelése
• Elérhető kezelési lehetőségek
• A segítségkeresés támogatása pl. a család részéről
• Támogató közösség, társas kapcsolatok
• A testi és lelki egészség folyamatos támogatása az egészségügy szakemberei által
• Képesség a problémák és konfliktusok megoldására, a viták békés rendezésére
• A vallásos hit illetve olyan kulturális megítélések, melyek gyengítik az öngyilkosság, mint megoldás gondolatát

Ha esetleg Önnek vannak öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai, vagy máson észlel efelé mutató viselkedést, beszéljen róla!

A beszéd segít enyhíteni a szenvedést, segít a hatékonyabb megoldások megtalálásában. A beszéd egy lehetőség egy lélegzetvételre, az új lehetőségekkel való szembenézésre.

Ha nincs kivel megosztania gondolatait, vagy egyszerűen csak érdekli a téma, keresse fel a krízis klubbot!

Papp Mária klinikai szakpszichológus